2025. június 06.

A puffadás rejtett okairól, amikről ritkán beszélünk

Reggel lapos, este lufi?

Szerző:

Szabó B. Márta

reggeli lapos has

2025. június 06.

A puffadás rejtett okairól, amikről ritkán beszélünk

Reggel lapos, este lufi?

Szerző:

Szabó B. Márta

Összes Blog bejegyzés megtekintése

Blog bejegyzés megosztása:

Facebook
LinkedIn
Email

Reggel még lapos a hasad, estére viszont úgy érzed, mintha egy felfújt lufit hordanál magaddal?

Ez az állapot sokaknak ismerős, és gyakran nem magyarázható ki egyértelmű ételintoleranciával vagy túlzott étkezéssel. A háttérben nemcsak az étrend, hanem a mikrobiom, a bél-agy tengely működése és a szervezet napi ritmusa is állhat – vagyis sokkal összetettebb a dolog, mint elsőre tűnik.

 

Miért csak estére puffad a has?

Ez a jelenség nem ritka. Sokan ébrednek lapos hassal, majd ahogy telik a nap, fokozatosan megjelenik a feszülő érzés, akár látványos hasi puffadás is. A legtöbben ilyenkor a „rossz ételre” vagy „rossz kombinációra” gyanakszanak – pedig nem mindig az étel a főbűnös.
A nap folyamán:
• a bélmozgás ritmusa lassul,
• a bakteriális fermentáció fokozódik (főleg FODMAP-típusú szénhidrátoknál),
• a stressz és idegrendszeri terheltség nő,
• és ha a mikrobiom egyensúlya felborult, a gáztermelés is erőteljesebb lehet.

reggel este has

A mikrobiom és a fermentáció szerepe

A vastagbélben élő baktériumok sok olyan szénhidrátot bontanak le, amit a vékonybél nem képes megemészteni. Ebből gázok (hidrogén, metán) keletkeznek. Ez teljesen természetes – a gond akkor van, ha:
• ezek a baktériumok túlszaporodtak,
• vagy nincs megfelelő egyensúly a hidrogént és metánt termelő fajok között.
A metán például nem csak puffadást okozhat, de lassíthatja is a bélmozgást – így a gázok még inkább pangani kezdenek, ami fokozza a kellemetlen nyomást. A mikrobiom-analízis során ezek az eltérések kimutathatók, és célzottan befolyásolhatók.

 

Cirkadián ritmus és a bélflóra napi változása

A szervezetünk nem egyformán működik reggel, délben és este – a belső „időzítő rendszerünk”, az ún. cirkadián ritmus irányítja a hormontermelést, az emésztést, az anyagcserét és a bélrendszeri működést is. Ez a ritmus szoros kapcsolatban áll a bélflóra aktivitásával és összetételével.

Reggel és délelőtt: a bélmozgás fokozottabb, az emésztőnedvek intenzívebben termelődnek, a tápanyagok felszívódása optimálisabb.
Délután és estefelé: csökken az emésztőrendszer aktivitása, lassul a motilitás, és a még emésztetlen szénhidrátok a vastagbélbe jutva fermentálódnak – itt kapcsolódik be a mikrobiom.
Éjszaka pedig a bélfal regenerációja és a mikrobiális közösség szerkezetének átrendeződése zajlik.

cirkadián

A mikrobiom nem statikus: bizonyos baktériumtörzsek napszakonként váltják egymást dominanciában. Egy jól összehangolt belső ritmus és mikrobiom működés támogatja a kiegyensúlyozott emésztést, csökkenti a puffadást, gyulladást, és hozzájárul a bél-agy tengely stabil működéséhez is.

Az alvásmegvonás, az éjszakai műszak, a rendszertelen étkezés vagy a tartós stressz megbontja a belső órát – és ezzel zavarokat okoz a mikrobiom napi fluktuációjában is. A következmény: fokozott fermentáció késő esti órákban (→ puffadás, hasfeszülés), gyengébb barrierfunkciók (→ „szivárgó bél”), és funkcionális emésztési zavarok megjelenése, pl. IBS, reflux, irritábilis puffadás.

Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem mikor. A bélrendszer és a mikrobiom is „időérzékeny”. Egyensúlyuk fenntartásához a napirend, a pihenés és az étkezések ritmusa legalább annyira fontos, mint az étrend összetétele.

 

És ha nem az étel a hibás? – Viszcerális túlérzékenység

Sok esetben a panaszok hátterében nem étel vagy baktérium túlszaporodás áll, hanem a belek túlérzékenysége az egyébként normál mennyiségű gázokra, nyomásra. Ez az ún. viszcerális érzékenység, amely gyakran funkcionális emésztési zavarok részeként (pl. IBS) jelentkezik.
A bélfal érzőidegei ilyenkor felnagyítva közvetítik az ingereket az agy felé – tehát nem „képzelt” tünetről van szó, hanem tényleges idegrendszeri túlreakcióról. A mikrobiom is szerepet játszik ebben, mivel gyulladásos mediátorokat, gátló vagy serkentő neurotranszmittereket is termelhet.

 

Mikor érdemes mikrobiom-vizsgálatot végezni?

• Ha már mindent kipróbáltál (diéták, intolerancia-vizsgálatok), de a puffadás megmaradt
• Ha a tünetek estére rendszeresen fokozódnak
• Ha a panaszok nem indokolhatók sem gyulladással, sem szervi eltéréssel
• Ha szeretnél személyre szabott képet kapni arról, mi zajlik a bélflórádban

 

A lényeg dióhéjban

A puffadás mögött nem mindig az étel áll. A bélflóra, a napi ritmus, az idegrendszer és a viszcerális érzékenység együttese sokkal nagyobb szerepet játszik, mint azt sokan gondolnák.
A mikrobiom-elemzés nem divat, hanem lehetőség arra, hogy valós adat alapján találjunk megoldást. Ha hosszú ideje keresed az okot, talán ideje új szemszögből nézni rá — ebben tudok segíteni.

záró kép

Felhasznált szakirodalom

Saját cikkeink:
1. Puffadás és bélflóra – nem csak laktóz, glutén vagy hisztamin lehet a ludas
2. Puffadás, IBS és bélgyulladás – mindig az étel a hibás?
3. Hogyan szabályozza a bélflóra a cirkadián ritmust?
Nemzetközi források:
1. Liang X. et al. (2022). The intestinal clock drives the microbiome to maintain gastrointestinal homeostasis. Nature Communications.
2. Singh R.K. et al. (2021). Circadian rhythms and the gut microbiota: from the metabolic syndrome to cancer. Frontiers in Microbiology.
3. Azpiroz F. et al. (2024). Functional Abdominal Bloating and Gut Microbiota: An Update. PMC11357468.
4. Vázquez-Roque M.I. et al. (2023). Diet–microbial cross-talk underlying increased visceral perception. PMC9858425.